A napelemes beruházásokra biztosított 153 milliárd forintnyi támogatásból eddig 44 milliárd forintra vállalt kötelezettséget az állam, de az jól látszik, hogy a pályázatok elbírását a keleti régiókban pörgették fel a legjobban. Igaz, sietni azért is fontos, mert a projekt amúgy is durva csúszásban van, olyannyira, hogy a második kört ősz helyett jövő tavaszra tolta ki az állam.

 Legkésőbb őszre ígérte a Technológiai és Ipari Minisztérium, hogy a napelemes beruházáshoz szükséges állami támogatási okiratot megkapják azok, akik sikeresen pályáztak. Legalábbis Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár augusztus elején úgy fogalmazott, hogy “az ősz folyamán”. Ez akár azt is jelentheti, hogy november 31-ig tett erre ígéretet a tárca.

Fontos változás idén, hogy ha a pályázatot úgy bírálták el, hogy azt változtatást nélkül elfogadják, akkor a pályázó automatikusan szerződésbe lép az állammal. Korábban aki nyert, annál rákérdeztek, hogy szeretnének-e szerződni, vagy inkább kihátrálnának a projektből. Az automatikus szerződéskötés azoknak a pályázóknak mindenképpen jó hír, akik a pályázat beadása, azaz tavaly év vége óta nem gondolták meg magukat, ám azoknak már kevésbé, akik már letettek a napelemről.

Bár a rezsicsökkentés kivezetése és az energiaárak megugrása miatt még vonzóbbá váltak a napkollektoros megoldások, a pályázat beadása óta rendkívüli módon, több százezer, de akár több millió forinttal is drágábbá válhattak a beruházások. Tehát a kezdeti költségek, amivel a pályázók kalkuláltak, sok esetben már nem érvényesek . De a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a napelemes beruházások várható drágulásáról már tavaly novemberben érkeztek hírek, így akik ezt tervezték, azokat nem érhette akkora meglepetésként. Ennek ellenére mégis megtérülő beruházásként tekintettek és tekintenek rá, hiszen az ezt megelőző években viszont a napelemek ára folyamatosan csökkent, miközben a teljesítményük nőtt.

A napelemes pályázat lebonyolítása egyébként vitathatatlan kudarc, mégpedig a csúszás miatt, amit az sem kompenzál, hogy már vannak kihirdetett nyertesek. Eredetileg ugyanis az volt az elképzelés, hogy második körben ősszel lehet pályázni, ezt azonban az állam indoklás nélkül elhalasztotta jövő tavaszra. Azaz aki állami támogatást akar napelemre, de lecsúszott az első körről, az legkorábban jövő tavasszal pályázhat.

Az is igaz ugyanakkor, hogy az állam a nagyon durva csúszás után rákapcsolt, hogy minél hamarabb végezzen az első körrel: augusztus közepe felé haladva a 153 milliárd forintnyi összes támogatásból még csak közel 4 milliárd forintnyi támogatásra vállalt kötelezettséget az állam, addig a jelenlegi állás szerint már több mint 44 milliárd forint értékben szerződött.

Az ország különböző régióiból tavaly más-más időpontban adhatták be a pályázatokat. Elsőként a nyugati, aztán a déli, keleti megyék, végül a Budapesten és Pest megyében élők. A pályázatokat is eszerint bírálták el. (A csúszást talán az mutatja a legjobban, hogy júliusban még egyetlen pályázatot sem bíráltak el.)

Ezért is meglepő, hogy az eddig elnyert több mint 44 milliárd forintból a legnagyobb szeletet, közel 16 milliárd forintnyi összegben az ország észak-keleti, keleti régiója (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kapja, ami azt jelenti, hogy valamiért gyorsabban dolgozzák fel az innen beküldött pályázatokat, pedig elvileg később kezdték el a feldolgozásukat, mint a nyugati vagy a déli országrészből érkező pályázatokét. A keleti és észak-keleti régióból összesen 13 ezer pályázat érkezett, ezekből eddig ötezret dolgoztak fel. Összehasonlítva a nyugati régióval: ott több mint 8 ezer beadott pályázatból eddig 3,4 ezret dolgoztak fel, pedig azoknak a feldolgozását kezdték meg a legkorábban.

Budapesten és Pest megyében – ahol elméletileg a legkésőbb kezdték meg a pályázatok elbírálását – 8,7 ezer pályázatból eddig majdnem 3 ezret bíráltak el és eddig összesen 8,7 milliárd forint értékben kötöttek szerződést.